Kinek és miért éri meg lakásbiztosítást kötni?

Akár egyetlen szóban is összefoglalhatnánk a feltett kérdést: bárkinek.

Viszont ez így, ilyen formában nem biztos, hogy mindenkit meggyőzne, úgyhogy teszek egy kísérletet annak az összefoglalására, hogy valójában miért is érdemes biztosítást kötni a lakhelyünkre, akár a miénk, akár nem.

Összességében a biztosítás egy eléggé érzékeny pont szokott lenni sokak számára, hiszen ez egy olyan szolgáltatás, ahol a befizetett összegért nem jár azonnal valami kézzel fogható.

Így egyesek felesleges pénzkidobásnak tarthatják, netán annak a gondolatnak a mentén, hogy úgyse történik semmi.

És ha igen?

Ha beüt a baj, akkor utólag már feleslegesen vakarja bárki is a fejét, hogy de jó lett volna felkészülni, már késő lesz.

A lakásbiztosítás egy megelőző befektetés, mint a harcművészet: jó esetben azért fizeti az ember, hogy ne kelljen élni vele.

Mindenek előtt azonban foglaljuk össze, mi is tulajdonképpen egy biztosítás, ha valaki esetleg nem lenne képben.

Kockázat nélkül nincs győzelem

Kockázat nélkül nincs győzelem
A kapcsolatban, ami létrejön a társaság és az ügyfél között, mindkét fél vállal bizonyos kockázatokat.  Elsősorban a biztosító az, aki foglalkozik ezzel, hiszen őt terheli kártérítési kötelezettség, ha valami olyasmi történik, ami a szerződésbe van foglalva. Mint említettük, nem véletlenül vannak olyan pontosan és jogi nyelvezetben megfogalmazva ezek a biztosítási események, ugyanis vitás helyzetben a bíróság előtt is meg kell védeniük az igazukat, amennyiben vitás helyzet alakul ki egy eset kapcsán. Mert ne felejtsük el: a biztosítótársaságok pénzintézetek, ezért elsősorban a saját javukat fogják nézni, ha arról van szó, hogy kérdőjelek merülnek fel egy ügyben.
Természetesen, ha az esetben nincsenek kétségek, akkor a szerződés értelmében mindenképpen ki fogják utalni a megfelelő összeget. Viszont megeshet, hogy jogos igény esetén is húzódoznak, ilyenkor nem kell félni a per indításától: nagyon sokan vannak, főleg kis hazánkban, akik inkább lehajtják a fejüket és eltűrik balsorsuk minden nyűgét és nyilait, ami nem helyes!  A szerződés mindkét felet kötelezi, és a biztosító egész biztosan nem lesz rest jogi eljárást indítani, így tehát ügyfélként is, mondhatni, kötelességünk kiállni magunkért. Ezek természetesen a ritkábbik esetek, de nem árt mindenre felkészülni. Viszont ha már a kockázatnál tartunk, akkor nézzük meg kicsit közelebbről, hogy mit is jelent a biztosítási esemény, és mik a kockázatok ezekben az esetekben. 

Biztosítási események

A lakásbiztosítás, meg úgy összességében bármilyen biztosítás nem úgy működik, hogy kártérítés jár az ügyfélnek, bármi is történik.

Biztosítási események azok a történések, amelyek a szerződésben meghatározott körülményeknek megfelelően bekövetkezett káresetek, tehát nem mindegy, hogy mi történt, mivel és hogyan.

Sőt, az sem mindegy, hogy hol történt a dolog, ugyanis például ártérben épült ingatlanra nem lehetséges árvízre is kiterjedő biztosítást kötni; pontosan azért, mert túl nagy a kockázata a biztosító részéről.

Persze vannak olyan események, amelyek bármikor, bármelyik ingatlannal előfordulhatnak, ezek általában benne is szoktak lenni (túlnyomó többségben) a biztosítási alapcsomagban.

Ezek a legáltalánosabb események a következőek:

• beázás okozta károk (nem a beázás forrásának megszűntetésére vonatkozik)
• vihar okozta károk (amennyiben az okozó időjárás megfelel a vihar kritériumainak)
• árvíz, belvíz (mint említettük, ártérben nem érvényes)
• hónyomás általi károk
• villámcsapás közvetlen vagy közvetett hatásai
• földrengés, földcsuszamlás
• ismeretlen üreg vagy pince beomlása (akár tartós esőzés következtében is kialakulhat üreg, ha alámossa a talajt)
• idegen tárgy becsapódása, ütközése (például ha valaki nekihajt az ingatlannak)
• rongálás (például graffiti)
• tűzkár
• robbanás
• tűz nélküli füstkár
• építészeti üvegkár (berendezési tárgyakra nem vonatkozik)
• betörés, rablás

Ezek mellé természetesen kiegészítő biztosítások is köthetőek, vagyis ha további lehetséges bajforrásoktól tartunk, akkor van lehetőség az alapcsomag kibővítésére.

De nagy általánosságban kijelenthetjük, hogy azért a legtöbb esetben, hacsak valaki nem találja meg az egyetlen olyan helyet az országban, ahol még aktív vulkáni tevékenység van, nem feltétlenül indokolt.

Az viszont már közel sem ilyen mindegy, hogy milyen típusú biztosítást, milyen konstrukciót kötünk meg, mert ez igencsak befolyásolhatja a későbbiekben az érdekérvényesítést.

Biztosítási típusok

Biztosítási típusok

Alapvetően két fő típusát különböztethetjük meg a biztosításoknak aszerint, hogy hogyan közelítik meg az egész intézmény alapkoncepcióját.

Mert a végeredmény mindkettőnél ugyanaz: kár keletkezik, amit, ha a feltételeknek megfelel, akkor a biztosító megtérít.

Viszont az irány, ahonnan a káreset nézve van, egyáltalán nem mindegy!

E szerint megkülönböztethetünk:
• per risk biztosítást,
• és all risk biztosítást.

A legfőbb különbség abban rejlik, hogy amíg a per risk azt veszi figyelembe, hogy milyen esemény szerepel a szerződésben, addig az all risk azt, hogy mi nem.

Egyértelműbben: a per risk biztosítás előnye, hogy a bekövetkezett biztosítási esemény pontosan meg van határozva, tehát nincs a dologban csűrcsavar, feketén-fehéren megállapítható, hogy a kritériumoknak megfelel-e, és ennél fogva jogosult a kártalanításra, avagy nem.

Ezzel szemben az all risk, mint a neve is mutatja, elvileg teljes körű biztosítást nyújt, csakhogy vannak kivételek.

Ebben az esetben azon történések vannak a kötvénybe foglalva, amikor a társaság NEM térít, tehát azokon kívül történhet bármi, ők kötelesek fizetni.

Mindenki eldöntheti magának, hogy melyik típus a szimpatikusabb, azonban az talán nem véletlen, hogy az előbbi a népszerűbb és ezt szokták a legtöbbeknek ajánlani, habár az all risk jellemzően valamivel olcsóbb, de nem számottevően.

Arra viszont számítsunk, hogy ha az alap csomagot bővíteni szeretnénk, akkor az a díján is meg fog látszani.

Alul- és túlbiztosítottság

Alul- és túlbiztosítottság

Bizony, ilyesmi is megeshet, akár szándékosan, akár véletlenül.

Mindkét eset általánosnak mondható, ugyanis sokan esnek bele ezekbe a csapdákba, és utána nem könnyű belőlük kikecmeregni.

Az alulbiztosítottság minden valószínűség szerint a rosszabbik, így talán helyénvaló, ha azzal foglalkozunk először.

Alulbiztosítottság akkor áll fenn, ha az ingatlan (vagy bármi más) a tényleges értékénél alacsonyabb összegre van biztosítva.

Egy gyakorlatból vett példa: sok bank kínál biztosítást is a hitelcsomagjai mellé, és nemegyszer felajánlják a lehetőséget, hogy a biztosítást is meg lehet kötni náluk.

Azonban a biztosítás csak a felvett hitel összegéig érvényes, nem pedig az ingatlan teljes értékére.

Azaz ha valaki, mondjuk, 15 millió forintért vesz egy házat valahol, és van 6 millió forint önereje, akkor 9 millió forint hitelt kell fölvennie, azonban biztosítást csak ennek a legutóbbi összegnek az erejéig köt.

Így megtörténhet, hogy beüt a ménkű, és a ház helyrehozhatatlan károkat szenved, ebben az esetben a bank pénzénél van (mert a kedvezményezett ilyen esetekben mindig a hitelt adó pénzintézet), a tulajdonos viszont ott van egy lakhatatlan ingatlannal, pénz nélkül.

Alul- és túlbiztosítottság

Így kézenfekvő a tanulság: mindig az ingatlan teljes értékére vonatkozzon a biztosítás, ne csak egy részére; még akkor se, ha úgy olcsóbb.

A túlbiztosítás legtöbbször akkor fordul elő, ha egyszerre több kötvény is szól egy ingatlanra.

Például társasházak szoktak kollektív biztosítást kötni minden lakásra, ami kiterjed az alapvető károkra, és a díja jellemzően a közös költségbe van építve.

Ha valaki erről adott esetben nem tud, és külön biztosítást köt a saját lakására, akkor máris túlbiztosítottságról beszélünk, ugyanis még ha meg is történik a biztosítási esemény, akkor sem fog két helyről kártérítést kapni, csak a korábbitól.

Ilyen esetekben jobban megéri csak kiegészítő biztosítást kötni azokra az eseményekre, amelyekre az alap közös lakásbiztosítás nem terjed ki. 

Lakásbiztosítás kiterjesztése

Sokan nem tudják, de a lakásbiztosítás valóban csak a lakásra, az ingatlanra magára terjed ki.

Ez elsősorban családi házak tulajdonosainak lehet kellemetlen meglepetés, amikor a telken belül, de a házon kívül, netán a kerítésben, kapuban keletkezik kár.

Azok ugyanis nem az ingatlan részei, csak hozzá tartoznak.

Ennek ellenére ezekben is keletkezhet komoly anyagi kár, amit nem mindenki képes bármikor zsebből kifizetni.

Viszont a legtöbb lakásbiztosítás kibővíthető az ingatlan kiegészítőire is, mint például melléképületekre, garázsra, kapura, kerítésre, kertre is.

Való igaz, hogy így drágább lesz a biztosítás díja, viszont így telekhatártól telekhatárig minden „védve lesz”. 

A lakásbiztosítások nem csak az ingatlanra és az ahhoz tartozó dolgokra vonhatóak át, hanem az ingóságokra is.

Sokan nem is gondolnák, hogy a tárgyaik, berendezéseik is igen komoly értéket képviselnek; hogy számszerűek legyünk: egy átlag háztartásban található ingóságok összértéke a 2-2.5 millió forintot is elérheti!

Ha netán történne valami, és a bútorok, háztartási gépek, elektronikus eszközök, tárgyak, ruhák nagy része is megsemmisül, akkor bizony a házra kapott kártalanítás édes kevés lesz.

Az ingóságok biztosításánál az a nagyon fontos, hogy alaposan dokumentáljuk a biztosítani kívánt értékeket, ezeket lehetőleg fényképpen és pénzbeli értékkel prezentáljuk a biztosítónak, és így sokkal egyszerűbb és pontosabb kalkulációt lehet végezni.

Kölcsönös bizalmon múlik minden

Kölcsönös bizalmon múlik minden

A biztosítás, annak ellenére, hogy egy szerződéssel megpecsételt üzleti kapcsolat, valamilyen szinten bizalmi alapon is működik.

Az ügyfél megbízik a biztosítóban, hogy nem fogja faképnél hagyni, ha valóban kár keletkezik a lakásában, a biztosító pedig feltételezi, hogy a szerződő fél nem fogja átverni és biztosítási csalással próbálkozni.

Mert bizony még mindig vannak szép számmal olyanok, akik átveréssel próbálkoznak, hátha sikerül egy-két társaságból szép summát kiszedni.

Ez viszont kockázatos (ha már a kockázatoknál tartunk), ugyanis jó sok év letöltendőt lehet érte kapni.

Viszont ennek a bizalmi kapcsolatnak vannak bizonyos feltételei, amiket betartva mindkét fél számára előnyös lehet az együttműködés.

Ez elsősorban az ügyfélre vonatkozik, ugyanis vannak kötelezettségek, amelyeknek az elmulasztásával rosszabb helyzetbe kerülhet.

Ilyen például az értesítés: a káresetet követő 48 órán belül értesíteni kell arról a biztosítót, különben onnantól kezdve nem élhet a kártérítési igényével.

Azaz mindenkinek két napja van jelezni, ha történt valami, különben fújhatja az egészet.

Ezen kívül a káresetet követően a javítás megkezdése előtt mindenképpen meg kell várni a társaság kárfelmérő szakemberét, és a károsodást úgy kell hagyni, ahogy az volt – van benne ráció, hiszen ha a felmérő csak a hiba hűlt helyét találja, akkor értelemszerűen úgy fogja értelmezni, hogy nincs káreset.

Továbbá a biztosításért kapott összeg a kár kijavítására vonatkozik, nem másra, nem szabad felhasználású pénzösszeg.

A bizalmon alapuló kapcsolathoz természetesen a legfőbb kellék egy megbízható biztosító, amelyik évtizedek óta van jelen a piacon, ennek pedig mi sem lehetne egyértelműbb bizonyítéka, mint az elégedett ügyfelek egész tömege.

Általában ha egy vállalat tisztességtelen, akkor arról olyanok is a visszajelzések, tehát érdemes olyat választani, ahol a biztosítottak szinte teljes tábora javasolja a velük való együttműködést. 

Amikre még mindenképpen érdemes figyelni

Amikre még mindenképpen érdemes figyelni

A szerződés megkötése semmilyen körülmények között ne legyen egy elsietett, elhamarkodott mozzanat.

Sőt, semmiféle szerződés esetében nem érdemes olvasatlanul aláírni bármit.

Elsőre talán riasztóan hathat a sok, nyakatekert jogi szöveg, ezzel viszont mindkét fél, a biztosító és a biztosított is törvény által szabályozott keretek közé szorul.

Vagyis egyik és másik oldalról is rá lehet mutatni, és számon kérni, ha mulasztás történt.

A felkínált szerződést minden esetben érdemes, sőt, javasolt legalább kétszer átolvasni aláírás előtt, ugyanis mindig akadhat benne hiba, buktató.

Persze nem azt kell feltételezni, hogy a biztosító egyértelműen a bőrünkre pályázik, de emberi mulasztás mindig előfordulhat.

Az adatok kitöltésére ugyanez érvényes: általában a személyes iratok alapján tölti ki az ügyintéző, de ő is emberből van, elgépelheti a részleteket, fáradt lehet és elkerülheti a figyelmét valami.

Ha így történik, akkor a kötvény érvénytelen, és a biztosítás nem érvényesíthető, még akkor sem, ha mindkét fél aláírta és a megkötést követően biztosítási esemény történt.

Azonban ha mindenképpen biztosra szeretnénk menni, akkor lehet ügyvédi, jogszakértői segítséghez fordulni, és ha az ő jóváhagyását is megkapta a kötvény, akkor egész biztosan nem hátrányos.

De a semmiképpen nem akarunk mélyebben belefolyni a dologba, akkor vannak kimondottan erre specializálódott biztosítási alkuszok, akik megtalálják a számunkra legelőnyösebb ajánlatot, amely maximálisan kielégíti az összes szükségletünket, és ha kell, akkor az aláírásig le is vezényeli nekünk a folyamatot.

Ennek, és az ügyvédnek plusz költsége van, viszont sok időt és energiát meg lehet vele spórolni, ha valakinek esetleg annyira nem fér bele az idejébe az ajánlatok között vadászgatni.

Jó Kis Bolt